KENÕANYAGOK
Kenõanyagok: az egymáson elmozduló felületek közvetlen érintkezését gátló kenéshez, vagyis a súrlódás és a kopás csökkentése érdekében alkalmazott anyagok gyûjtõneve. Csoportosításuk többféle szempont alapján történhet:

Halmazállapotuk szerint a kenõanyagok lehetnek gáznemûek, folyadékok, félfolyadékok vagy szilárd anyagok. Legelterjedtebbek a folyékony kenõanyagok: a kenõolajok és az emulzió-k, továbbá esetenként a víz, a glicerin, a TEA stb. A konzisztens kenõanyagok vagy kenõzsírok fontos szerepet töltenek be, de alkalmazásuk jelentõsen visszaszorult. Különleges esetekben a szilárd kenõanyagok (a MoS2, a grafit, PTFE, fehéranyag-ok, stb.) alkalmazása kerülhet elõtérbe.

Eredetük szerint a kenõanyagok jelentõs hányada természetes eredetû, vagyis kõolajszármazék, növényi v. állati zsiradék, stb.; különleges igénybevételi helyeken egyre nagyobb jelentõségre tesznek szert a szintetikus kenõanyagok.

MOTOROLAJOK

API
API, American Petroleum Institut : USA-beli kõolajipari intézet, amely a kõolajbányászok, kõolajfinomítók, -kereskedõk és -szállítók társulásában mûködik; a kõolajipar fejlesztését segíti kutatások vezetésével, foglalkozik információk összegyûjtésével és közreadásával, továbbá a kormány és az ipar közötti olyan együttmûködésekkel, melyek a kölcsönös érdeklõdésük körébe tartoznak. Az API egyik mûszaki ténykedése ölt testet az API-motorolaj-osztályozás-ban.

Röviden: legjobb teljesítményszint benzinmotor esetén SL, dízelnél CG

API motorolaj-osztályozás
API motorolaj-osztályozás, v. API Engine Service Categories (korábban API Service Classification), v. SAE teljesítményosztályozás: szikragyújtásos és dízelmotorokhoz a motorolajok minõségi szintjeire vonatkozó kategóriák meghatározása és értékelése, amelyet az API, az SAE és az ASTM közösen alakítottak ki. Az API motorolaj-osztályozás nyitott rendszer, amely lehetõvé teszi a motorolajok fejlesztésében és minõsítésében elért eredményeknek az osztályozási rendszerbe való bevitelét. Az alábbi táblázat az eddigi osztályokat, ill. kategóriákat mutatja be, másrészt az egyes kategóriákat vizsgálati módszerekkel és értékszámokkal a SAE J 183 szabvány definiálja.

API motorolaj-osztályozási rendszer
"S" jelû olajok, a benzinüzemû motorok kenõanyagai
Benzinüzemû motorolaj kategóriák

SA - Hatályon kívül.
SB - Hatályon kívül.
SC - Hatályon kívül.
SD - Hatályon kívül.
SE - Hatályon kívül.
SF - Hatályon kívül.
SG - Hatályon kívül.
SH - 1997 elõtt gyártott motorokhoz. Minden korábbi elõírás esetén alkalmazható.
SJ A - 2001 elõtt gyártott motorokhoz egységesen használható.
SL - 2001-ben életbe lépett, szigorított követelményrendszert kielégítõ teljesítményszint kategória. Minden amerikai Otto-motoros jármûben alkalmazható.

C" jelû olajok, a dízelmotorok kenõanyagai

Dízelüzemû motorolaj kategóriák


CA - Hatályon kívül.
CB - Hatályon kívül.
CC - Hatályon kívül.
CD - Hatályon kívül.
CD II - Hatályon kívül.
CE - Hatályon kívül.
CF - Korábban CD. 1994-ben bevezetett, közepes teljesítményszint feltöltött motorokhoz.
CF-4 - A korábbi API CE kategóriát felváltó közepes teljesítményszint.
CG-4 - 1995-ben bevezetett korszerû kategória az összes korábbi gyártású motortípushoz.
CH-4 - Nagyon magas követelményszintû kategória, a legtöbb jelenlegi amerikai "nehézdízel" motortípushoz alkalmazható. Kiemelt kopásvédelem és koromdiszpergáló képesség jellemzi.
CI-4 - 2002-ben bevezetett kategória, a CH-4 további szigorított motorfékpadi követelményei és új emissziós elõírások jellemzik.

<>CCMC motorolaj-elõírások

CCMC, Comité des Constructeurs d'Automobiles du Marché Commun nevû szervezet rövidítése, amely 1991-ig mûködött. Ezután helyét a kibõvített, nyitottabb ACEA nevû szervezet vette át.

CCMC motorolaj-elõírások: a CCMC európai viszonylatban kívánta megszabni a kívánatos motorolajok kategóriáit és a hozzájuk tartozó követelményrendszert, miután a katonai elõírások és az API motorolaj-osztályozás gyakorlatából már megfelelõ következtetések levonása lehetõvé vált.

DD-adalékok
DD-adalékok: olyan package-adalék, adalékelegy (elsõsorban motorolajok elõállításához), amely a detergens- és a diszpergens adalékokat kedvezõ arányban tartalmazza ahhoz, hogy vele adott teljesítményszintû motorolajokat állíthassanak elõ. Igen fontosak a motortisztaság, az iszap és más motor lerakódások megelõzése miatt.


Hajtómûolajok
Hajtómûolajok: GL, Gear Lubricants Getriebeöle : a hajtómû-fogaskerékrendszerek kenésére szolgáló kenõolajok gyûjtõneve. A velük szemben támasztott általános követelmények: a súrlódó felületek kopásának csökkentése, a súrlódási energiaveszteségek csökkentése, a mozgás során keletkezett hõ elvezetése, a korrózió akadályozása, a zaj, a mozgások és a lökésszerû igénybevétel károsító hatásának csökkentése, a szennyezések, kopástermékek felvétele és azoknak a súrlódó felületektõl távoltartása stb. A hajtómûolajokat felhasználási területük alapján megkülönböztetik, és eltérõ igények figyelembevételével külön osztályozási rendszerekbe sorolják: A közlekedési hajtómûolajok teljesítményszint szerint az API GL osztályokba, viszkozitásuk alapján pedig az SAE J. 306. sz. szabvány megfelelõ osztályaiba sorolandók. Az 1980-as évektõl kezdõdõen az ún. többfokozatú hajtómûolajok is értelmezhetõvé váltak s alkalmazásuk gyorsan elterjedt (hazánkban is). Az ide nem sorolható többi fogaskerekes hajtómûrendszer kenésére az ipari hajtómûolajokat, az ISO C-jelû (ISO 6743-6) termékeket a nyitott áthajtómûvekhez pedig a szóró-tapadó kenõanyagokat alkalmazzák.

Az API-hajtómûolaj-osztályozás

API osztály	Jelleg	Alkalmazási terület
GL-1	Adalékmentes finomítvány.	Kis terhelésû, alárendelt szerepû hajtómûvek
GL-2	Kompaundált finomítvány.	Kis sebességû ipari hajtómûvek.
GL-3	Enyhe EP-adalékot tartalmaz.	Kis igénybevételû kézi sebességváltók és hátsó hidak.
GL-4	Egyenértékû a hatályon kívüli MIL-L-2105-tel; rendszerint elegendõ a GL-5 adalék fele.	Kézi sebességváltók, ívelt fogazatú (nem hipoid) hátsó híd hajtások, és hipoid hajtások mérsékelt igénybevételek mellett.
GL-5	Látszólag egyenértékû a hatályos MIL-L-2105D-vel; ajánlható a legtöbb személygépkocsi és haszonjármû, építõgép számára.	Mérsékelt és szigorú körülmények között hipoid és egyéb hajtómûvek számára. Kézi sebességváltókhoz is alkalmazható.
GL-6	Hatályon kívüli.	Szigorú körülmények között üzemelõ hipoid hajtómûvekhez.

A hajtómûolajok SAE-osztályozása viszkozitásuk szerint*

SAE-viszkozitás osztály	Viszkozitás 100	0C-on, mm2/s	150 000 mPa.s viszkozitáshoz** tartozó hõmérséklet, 0C
	min.	max.	max.
70 W	4.1	-	-55
75 W	4.1	-	-40
80 W	7.0	-	-26
85 W	11.0	-	-12
90 W	13.5	24.0	-
140 W	24.0	41.0	-
250 W	41.0	-	-
80 W 90	13.5	24.0	-
85 W - 140	24.0	41.0	-12

ACEA
ACEA, Association of European Automotive Manufacturers : A korábbi CCMC utódszervezete, amely az 1991-es újjáalakítás alkalmából számos új gyártóval bõvült, és nyitottá vált további új belépõk számára.

2002-tõl érvényes ACEA teljesítményszintek benzinüzemû személygépjármû motorokhoz:

A2-96 Issue 3
Standard benzines kategória. Normál csereintervallum és terhelés melletti üzemeltetéshez, 1996-tól változatlan követelményekkel.

A3-02
Szigorított követelményrendszerû, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Magas teljesítményû motorokhoz, a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallummal.

A1-02
Szigorított követelményrendszerû, energiatakarékos, katalizátorkímélõ kategória. Kifejezetten az alacsony súrlódású, kis viszkozitású (2.9 mPas < HTHS < 3.5 mPas) motorolajjal üzemelõ motorokhoz fejlesztve. Egyes motortípusoknál nem alkalmazható.

A4 -xx
Bevezetés elõtt álló kategória a közvetlen befecskendezésû (Gasoline Dierect Injection), szegénykeverékes üzemállapotban is mûködõ Otto-motorokhoz.

A5-02
Szigorított követelményrendszerû, energiatakarékos, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Kifejezetten az alacsony súrlódású, kis viszkozitású (2.9 mPas < HTHS < 3.5 mPas) motorolajjal üzemelõ, nagy fajlagos teljesítményû motorokhoz fejlesztve. Alkalmas a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallum teljesítésére. Egyes motortípusoknál nem alkalmazható.

2002-tõl érvényes ACEA teljesítményszintek dízelüzemû személygépjármû-, és transzporter motorokhoz

B2-98 Issue 2
Standard dízel kategória. 1998 óta változatlan követelményekkel.

B3-98 Issue 2
Szigorított követelményrendszerû, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Magas teljesítményû motorokhoz és/vagy nehéz üzemeltetési feltételek mellett javasolt. Alkalmas a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallum teljesítésére.

B1-02 Szigorított követelményrendszerû, energiatakarékos, katalizátorkímélõ kategória. Kifejezetten az alacsony súrlódású, kis viszkozitású (2.9 mPas < HTHS < 3.5 mPas) motorolajjal üzemelõ motorokhoz fejlesztve. Egyes motortípusoknál nem alkalmazható.

B4-02
Nagynyomású, közvetlen befecskendezésû (DI) motorokhoz kidolgozott, szigorú motorfékpadi követelményrendszereket kielégítõ, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású, energiatakarékos kategória. Alkalmas a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallum és nehéz üzemi feltételek teljesítésére.

B5-02
Nagynyomású, közvetlen befecskendezésû (DI) motorokhoz kidolgozott, szigorú motorfékpadi követelményrendszereket kielégítõ, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Kifejezetten az alacsony súrlódású, kis viszkozitású (2.9 mPas < HTHS < 3.5 mPas) motorolajjal üzemelõ motorokhoz fejlesztve. Alkalmas a gyártó által engedélyezett hosszú csereintervallum teljesítésére. Egyes motortípusoknál nem alkalmazható.

Megjegyzés: Az ACEA A1,A5 illetve B1,B5 motorolajok - viszkozitási jellemzõik miatt - csak a gyártók által elõírt motorokhoz alkalmazhatóak. Kérjük, kövesse a gépjármû kezelési útmutatójának elõírásait, vagy kérje a márkaképviselet segítségét.

2002-tõl érvényes ACEA teljesítményszintek dízelüzemû haszongépjármû motorokhoz

E2-96 Issue 4
Standard motorolaj kategória, 1996-tól változatlan követelményekkel.

E3-96 Issue 4
E2-nél szigorúbb kategória, alapvetõen EURO II-es motorokhoz normál csereintervallum esetén.

E4-99 Issue 2
Az E3-nál szigorúbb követelményrendszert kielégítõ, hosszú szervizciklusra is alkalmas, stabil (osztályon belül maradó) viszkozitású kategória. Az Euro II, III emissziós követelményeket teljesítõ, nehéz üzemeltetési feltételekkel mûködõ motorok kenõanyaga.

E5-02
Az E4-nél több fékpadi elõírást (Mack T-9, Cummins M11) teljesítõ, stabil viszkozitású, EGR típusú motorokhoz tervezett, hosszú csereperiódus teljesítéséhez alkalmas, nagyon korszerû motorolaj kategória.


Az ACEA európai teljesítményrendszer általános jellemzõi:

• Széleskörûen reprezentatív, autógyártókat tömörítõ szervezet által megállapított minõsítõ rendszer.
• A teljesítménykategóriák az európai üzemeltetési viszonyokat jól modellezõ vizsgálati módszereken alapulnak.
• Kizárólag a szervezet által akkreditált laboratóriumok végezhetnek motorfékpadi minõsítéseket.
• A motorolaj forgalmazókat jogi felelõsség terheli a feltüntetett teljesítményszintek vonatkozásában.

 

Automatikus hajtómû-hidraulikaolaj
Automatikus hajtómû-hidraulikaolaj, ATF: a közlekedési olajok közé sorolható kenõanyagcsoport; a gépjármûvek, erõgépek automatikus sebességváltóinak mûködtetését teszi lehetõvé hidraulikus erõátvitel segítségével. Különleges, magas minõségi követelményeket kielégítõ termékek tartoznak az automatikus hajtómû-hidraulikaolajok csoportjába: rendkívül jó VT-tulajdonságok (VT tulajdonság: a viszkozitás és a hõmérséklet közötti kapcsolat), esetenként definiált súrlódási tényezõ, kopásgátló hatás, hosszú élettartam, jó habzási és levegõelválási tulajdonságok, speciális kompatibilitás stb. is a jellemzõik között szerepelnek. Az automatikus hajtómû-hidraulikaolaj definiáló elõírásai a gyártóktól származnak.

Az automatikus-hajtómû olajok gépgyártói elõírásai
Az automatikus hajtómûvek mûszaki megoldásai sokszor annyira egyediek, hogy a gépgyártók jó része saját szabvány-elõírásaihoz ragaszkodik. Emiatt az ilyen kenõolajok használatánál figyelembe kell venni, hogy a motorolajokra érvényes megállapítás - miszerint a magasabb teljesítményszintû kenõanyaggal teljes mértékben kiváltható az alacsonyabb teljesítményszintû - sok esetben nem alkalmazható. Az egyedi elõírások a Ford és GM gyárakon kívül a Mercedes-Benz (DaimlerChrysler), MAN a ZF illetve a Voith cégek nevéhez fûzõdnek.
Az ATF-ek lényegesebb specifikációit illetve ezek mûszaki tartalmának körülbelüli egyezõségét olvashatjuk le a következõ táblázatból. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hazai Ford és GM elõírások alapvetõen különböznek egymástól.

Ford	General Motors	Európai hajtómûgyártók
M4C33-A-G	ATF Type A Suffix A	MB 236.2, MAN 339 Typ A
M2C166-H	Dexron	MAN 339 Typ B
Mercon	Dexron-II	D MB 236.6/236/7, MAN 339 Typ C Voith G607, ZF TE-ML-11/14
	Dexron III

Emulzió

Emulzió: olyan diszperz rendszer, amelyben mind a diszpergált részecskék méretei, mind a folytonos közegfolyadékban diszpergált részecskék között mérhetõ távolságok nagysága a kolloid méreteknél nagyobb (>1 mikrométer). emulziót alkotó folyadékok egymásban nem oldódnak, ezért a létrehozott emulzió megszüntetésére törekednek. Ennek megakadályozására alkalmas vegyületeket, emulgátorokat használnak. Az emulziók általában tejszerûek v. zavaros megjelenésûek. Leggyakrabban az olaj és a víz közötti diszperz rendszerek képeznek emulziót. Ha a diszperz rész az olaj, a közeg pedig víz, akkor olaj emulziója a vízben, O/V emulzióról, ha az olaj képezi a folytonos fázist, amelyben a víz van eloszlatva, akkor V/O emulzióról, v. invert emulzióról beszélünk. A kenéstechnikában, fõleg a fémmegmunkálásnál, az O/V típusú emulziókkal találkozunk (HKF), ahol a víz/olaj arányt a megmunkálásnál szükséges hûtési és kenési igény viszonya szerint lehet beállítani. Az invert emulzió olyan helyeken jön számításba, ahol a kenésre, a felület tartós bevonására van szükség (tûzálló hidraulikaolaj, rozsdavédelem). Bizonyos kenési helyeken (belsõ égésû motor, turbina) az emulzió nemkívánatos jelenség, ezért a kenõolajnak a vízbõl való gyors elkülönülése követelmény; az ilyen helyeken használt kenõolajokban a használat során keletkezõ termékek okozhatnak nemkívánatos emulziót, ezért is szükséges meghatározott paraméterek elérése esetén az olajok lecserélése.

Emulgátor, emulgeálás : segédanyag (v. adalék), amely az emulzió állandóságát növeli és jellegét befolyásolja. Az olaj-víz emulziós rendszerekhez gyakran használt emulgátorok a fémszappanok, bizonyos állati és növényi olajok, s általában olyan vegyületek, amelyek molekuláikban rövid, vízoldható, poláris, hidrofil csoportot és hosszú, olajoldható, apoláris, oleofil csoportot tartalmaznak. Az emulgátorok a két folyadék határfelületén irányítottan helyezkednek el, ott abszorbeálódnak, orientált adszorpció, csökkentik a felületi feszültséget és ezzel segítik, hogy a diszpergált részecskék a közegben való szétoszlatott állapotban stabilan megmaradjanak.

Felületkezelõ anyagok
Felületkezelõ anyagok: a FMS egyik csoportjába tartozó anyagok gyûjtõneve. Ide tartoznak a pácoló- a foszfatáló-, a bevonatképzõ- és a lemosószerek.

Rendszertisztítók: a FMS csoportját képezik; feladatuk a kifáradt, fertõzõdött HKF-tól megtisztítani az egész rendszert (tároló, vezetékek, szivattyúk szerszámgépek, stb.), mielõtt friss, új hûtõ-kenõ folyadékokkal töltenék fel azt.

Korróziógátló anyagok, korrózióvédõ anyagok: olyan anyagok (olajok, zsírok, paszták, stb.), amelyekkel vékony rétegben bevonva a korrózióra hajlamos felületeket a környezet (fõleg a levegõ) nedvességétõl és oxidációs hatásától és más korróziós hatástól - átmenetileg - megvédik.

Hidraulikaolajok
Hieraulikaolajok, hidraulikus munkafolyadékok: a hidraulikus erõátvitel közegenként alkalmazott folyadékok gyûjtõneve, melyek lehetnek kõolajtermékek, szintetikus folyadékok, glikolelegyek ill. emulziók, sõt víz is. A hidraulikaolajokkal szemben támasztott fõbb követelmények: optimális viszkozitás és az adott felhasználási körülmények (berendezés, hõmérséklet stb.) között, jó VT (viszkozitás-hõmérséklet) tulajdonságok, kopásgátló hatás, jó oxidációs stabilitás, rozsdagátló és habzásgátló hatás, jó elválóképesség levegõtõl - a legtöbb esetben a víztõl is, jó folyáspont, tömítõanyagokkal való jó összeférhetõség stb. Az emulziókat, továbbá a szintetikus folyadékokat (foszfátészterek, glikol-olajok) tûzálló hidraulikaolajokként (nehezen gyulladó hidraulikaolajok) alkalmazzák. Csoportosításuk az ISO 6743-4, ill. a DIN 51524 elõírás szerint történhet (lásd a táblázatban).

A hidraulikus munkafolyadékok osztályozása. ISO 6743-4 (DIN 51524)

Könnyen gyulladó hidraulikaolajok

ISO-jel (DIN-jel)	Tulajdonságokra és összetételre utalómeghatározások	Szokásos viszkozitási osztályok (ISO 3448)	Szokásos alkalmazási hõmérséklet(0C)
HH (H)	Adalékolatlan kõolaj-finomítványból készült hidraulikaolajok	ISO VG 10, 22	20-70
HL...(HL)	Mint a HH-jelû, oxidáció- és korróziógátló adalékkal	32, 46	20-70
HM (HLP)	Mint a HL-jelû, kopásgátló adalékkal	6/8, 100	20-70
HV	Mint a HM jelû, 100 feletti viszkozitási indexszel	15, 32, 46, 68	20-70
.......(HLPD)	Mint a HM-jelû, DD-adalékkal
HS	Szintetikus alapú termékek

Nehezen gyulladó hidraulikus olajok

ISO-jel (DIN-jel)	Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások	Szokásos viszkozitási osztályok (ISO 3448)	Szokásos alkalmazási hõmérséklet (0C)
HFA-E	Olaj a vízben emulzió (olajtartalom <= 20%)	10, 15, 22, 32	5-55
HFA-S	Szintetikus oldatok	10, 15, 22, 32	5-55
HFB	Víz az olajban emulzió (olajtartalom <= 60%)	22, 32, 46, 68	5-60
HFC	Vizes polimeroldatok (víztartalom 35-55%)	15, 22, 32, 46	-30+65
HFD	Vízmentes szintetikus folyadékok	46, 68, 100	-20+150
HFD-R	Foszfátészterek	46, 68, 100	-20-150
HFD-U	Egyéb anyagok

Környezetkímélõ termékek

ISO-jel (DIN-jel)	Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások	Szokásos viszkozitási osztályok (ISO 3448)	Szokásos alkalmazási hõmérséklet (0C)
....... (HETG)	Növényolaj alapú környezetkímélõ termék	15, 22, 32, 46	-18-80
....... (HEPG)	Poliglik= ol alapú környezetkímélõ termék	22, 32, 46	-22-80
....... (HEES)	Szintetikus észter alap&uac= ute; környezetkímélõ termék	22, 46	-22-80

Nem gyulladó hidraulikus folyadék

ISO-jel (DIN-jel)	Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások	Szokásos viszkozitási osztályok (ISO 3448)	Szokásos alkalmazási hõmérséklet (0C)
	Víz		5-50

Hûtõ-kenõ folyadékok

Hûtõ-kenõ folyadékok, HKF: a fémmegmunkálási segédanyagok (FMS) legfontosabb csoportját képezik, ezért gyakran azzal azonos kategóriaként említik. Ide sorolhatók az adalékolt kõolaj eredetû termékek, a koncentrátumok és egyes szintetikus termékek is. Csoportosításuk az ISO 6743/7 szabvány szerint történhet (lásd a táblázatban). A hûtés és a kenés a fémalakításban ellentétes követelmény: általában a nagyobb hûtésigény a kenõhatásról való bizonyos fokú kényszerû lemondást jelenti és fordítva is. A víz a legjobban hûtõ közeg, de kenõhatása kisebb, mint a kis viszkozitású (szénhidrogén) kenõolajé. Az emulziók, mikroemulziók közbülsõ helyet foglalnak el. A hûtõ-kenõ folyadékokkal szembeni fõbb követelmények:

• biztosítsa a technológiai folyamat által megkívánt (alacsony) súrlódást;
• megkívánt hûtõhatása legyen;
• csökkentse a kopást;
• könnyítse az alakítási folyamatot, elõsegítve jó felületi minõség elérését;
• védje a szerszámot és a munkadarabot a légköri és a bakteriális korrózióval szemben;
• felhasználás során (víz-keménység-, pH- és hõmérséklet-változások esetén ) és tárolás közben is stabil (szétválás nélküli) maradjon;
• megfelelõ higiénia esetén egészségre ártalmatlan legyen;
• környezetkímélõ legyen;
• habzásmentes legyen stb.

Hûtõ-kenõ folyadékok csoportosítása. ISO 6743/7.

A termék típusa, elsõdleges alkalmazás	ISO-jeleISO - L -	Tulajdonságokra és összetételre utaló meghatározások
Kenés		NEM VÍZOLDHATÓ TERMÉKEK
	MHA	kis viszkozitású kenõolajok, amelyek csak korróziógátló adalékot tartalmaznak mint MHA, surlódáscsökkentõ adalékkal
	MHB	mint MHA, surlódáscsökkentõ adalékkal
	MHC	mint MHA, EP-adalékkal, amely nem aktív
	MHD	mint MHA, EP-adalékkal, amely aktív
	MHE	mint MHB, EP-adalékkal, amely nem aktív
	MHF	mint MHB, EP-adalékkal, amely aktív
	MHG	zsírok, paszták, viaszok tisztán v. MHA típusú folyadékkal higítva
Hûtés		KONCENTRÁTUMOK-VÍZOLDHATÓ TERMÉKEK
	MAA	vízzel emulziót alkotnak, és korróziógátló adalékot tartalmaznak
	MAB	mint MAA, súrlódáscsökkentõ tulajdonsággal
	MAC	mint MAA, EP-tulajdonsággal
	MAD	mint MAB, EP-tulajdonsággal
	MAE	vízzel áttetszõ mikroemulziót alkotnak, és csak korróziógátló adalékot tartalmaznak
	MAF	mint MAE, súrlódáscsökkentõ és/v. EP-tulajdonsággal
	MAG	vízzel átlátszó oldatot adnak, és korróziógátló adalékot tartalmaznak
	MAH	mint MAG, súrlódáscsökkentõ és/v. EP-tulajdonsággal
	MAI	zsírok, paszták, amelyek vízzel keverve használatosak

Kenõzsírok

Kenõzsírok, gépzsírok: a környezeti, illetve az üzemelési hõmérsékleten alaktartó (konzisztens), képlékeny kenõanyagok, oleogélek gyûjtõneve, amelyeknek fõ tömegét valamilyen kenõolaj, és valamilyen "sûrítõ" képezi. A kenõolaj többnyire finomított kõolajszármazék, de lehet szintetikus olaj is. A gélképzõ vagy sûrítõ a konzisztens tulajdonság kialakításához szükséges. Gélképzõként elsõsorban a zsírsavak fémsóit (az utóbbi idõben leggyakrabban az Al-, Ca- és Li-sókat), vagyis a fémszappanokat alkalmazzák. Ezek a szappanbázisú zsírok. Elterjedt sûrítõk még a szappanok és a kis móltömegû vegyületekkel alkotott komplexeik - ezek a komplex (bázisú) kenõzsírok. Szappanmentes kenõzsírok is jól alkalmazhatók bizonyos helyeken, amelyekben a gélképzõ vmilyen szervetlen anyag (szilikagél, bentonit, stb.) vagy szerves vegyület (polietilén, polipropilén, polikarbamid, stb.). A kenõzsírok kenés szempontjából meghatározó tulajdonságai egyrészt a döntõ hányadot képviselõ olajfázis minõsége (fõképp a viszkozitása), másrészt a zsírkenés, a felhasználás szerinti legfontosabb tulajdonsága a penetráció, amely a konzisztencia szerinti osztályozás (NLGI osztályozás 1.táblázat) alapját is képezi; továbbá fontos, hogy a gélszerkezete a mechanikai-, a hõmérsékleti-, és a vízzel szembeni igénybevétel során megfelelõen stabil maradjon. A kenõzsírok alkalmazását speciális tulajdonságai (pl. az, hogy a konzisztens szerkezet miatt nem folyik ki) teszik lehetõvé a gördülõcsapágyak, gömbcsuklók, rugók stb. helyek megfelelõ kenésére. A kellõen stabil kenõzsírokkal, zárt rendszerben a long life (hosszú idõtartamú), sõt a life time (élettartam)-kenés is megvalósítható.

1. táblázat
A kenõzsírok NLGI-konzisztencia fokozatai

NLGI-fokozat	Penetráció (mm/10)
000	445-475
00	400-430
0	355-385
1	310-340
2	265-295
3	220-250
4	175-205
5	130-160
6	85-115

SAE

SAE, Society of Automative Engineers; az Egyesült Államokban létesült gépjármûmérnök-egyesület névbetûi. Ez a szervezet számos US gépkocsi- és repülési szabványt alkotott, amelyek közül kiemelkedõek a motorolajokra kidolgozott viszkozitásosztályozási rendszerek.

SAE - teljesítményosztályozás: API-motorolaj-osztályozás

SAE viszkozitásosztályozás motorolajokra: a motorolajokat viszkozitási tulajdonságaik alapján a SAE J 300 szabvány alapján sorolják be (táblázat). Az elsõ osztályozási rendszerek csupán a 210 0F-en mért kinematikus viszkozitások (ASTM D 445) alapján tettek különbséget a motorolajok között. 1967-ben bevezették a 0 0F-en mérhetõ viszkozitásértékeket; ehhez meg kellett választani a hideg forgattyúház kürölményeit utánzó módszert, s bevezették a CCS-vizsgálatot (ASTM D 2602), majd - az SI által elfogadott Celsius-skála alkalmazására törekedve - az 1970-es évekre egyrészt a -18 0C-on (cP = mPa.s), másrészt a 100 0C-on az ASTM D454 szerint mért viszkozitás (cSt = mm2s-1) volt az osztályozás bázisa. Ha a 0 0F-en, ill. a -18 0C-on mért érték is elõírt (a téli alkalmazású olajok esetén), akkor a számjelzésekhez a W betû (winter